ELTERJEDÉSE
Európában először Ausztriában mutatták ki 2001-ben, azonban egy retrospektív elemzés alkalmával megtalálták egy 1996-ban Olaszország Toszkána régiójából begyűjtött madár szövetmintájában. Magyarországon először egy feketerigóból mutatták ki 2005-ben, ez az elhullott madár Budapest XI. kerületéből került elő. 2006-ban pedig Budapest XVI. és XVIII. kerületéből is előkerültek Usutu-vírussal fertőzött feketerigók tetemei.
MEGBETEGÍTETT GAZDAFAJOK
Elsősorban a madarakat fertőzi meg, de emlősökben és emberben is tüneteket okozhat. Európában eddig huszonnyolv vad madárfajból mutatták ki. A vírus rendszertanilag és ökológiai szempontból is nagyon hasonlít a Nyugat-nílusi láz vírusra, azonban ellentétben a Nyugat-nílusi láz vírussal az Usutu ritkán okozott emberi betegséget – és akkor is csak legyengült immunrendszerű személyeknél. Magyarországon először 2018-ban mutattak ki emberi vérben Usutu-vírust.
TERJEDÉSE, VEKTORAI
Vektorai elsősorban a Nyugat-nílusi vírushoz hasonlóan a csípőszúnyogok. Az Usutu-vírust számos szúnyogfajból izolálták már, ezek közül valószínűleg a Culex pipiens faj a leggyakoribb vektor.
TÜNETEI
Az Usutu-vírus tünetei hasonlóak a Nyugat-nílusi víruséhoz. Madarakban idegrendszeri tünetek formájában mutatkozik meg a fertőzés, továbbá a belső szervek (máj, lép, szív) megnagyobbodását és gyulladását figyelték meg fertőzött állatokban. Embereknél a fertőzések nagy része tünetmentes, vannak olyan betegek, akiknél általános rosszullét, fejfájás, láz, izomfájdalmak, esetenként kiütések jelentkeznek. A betegség 1–2 hét alatt magától gyógyul.
KEZELÉS, MEGELŐZÉS
Nincs ellene védőoltás. A betegség az esetek legnagyobb részében magától gyógyul. Nincs szakirodalmi adat arról, hogy súlyosabb, kezelést igénylő szövődményt okozott volna a betegség.