Lezárult a 2026-os szezonunk – fogadjátok szeretettel szezonzáró hírlevelünket!
Ti küldtétek
Idén nyáron összesen 573 fényképes megfigyelés érkezett tőletek. Ebből 358 tigrisszúnyog, 79 koreai szúnyog, és egyetlenegy japán szúnyog volt. Küldtetek még 45 dalos szúnyog megfigyelést is. Ez a faj az inváziósokhoz hasonlóan vizes edényekben (pl. esővízgyűjtőben) szaporodik. A legtöbben a MosquiTUNE applikációt használtátok az észlelések beküldéséhez. Az észlelések augusztusban érték el a csúcspontjukat, a legtöbb megfigyelés pedig a fővárosból, Pest megyéből és a Balaton környékéről jött.
Nálatok gyűjtöttük
Idén is bejártuk az országot! Összesen 21 településen helyeztük ki csapdáinkat, főként önkénteseink kertjeiben. Hála nektek, a szezon során 15 különböző csípőszúnyogfajtól összesen 13147 egyedet gyűjtöttünk. A mintákban a dalos szúnyog dominált 10792 egyeddel, amelyet az ázsiai tigrisszúnyog követett 1909 példánnyal. Egy másik inváziós csípőszúnyogfajból, a koreai szúnyogból 219 egyed került elő. Érdemes kiemelni a foltos szúnyogot is, amelyből 113 példányt gyűjtöttünk. Ez a faj közegészségügyi szempontból is figyelmet érdemel, mivel a dalos szúnyog mellett szintén szerepet játszhat a nyugat-nílusi vírus és az usutu-vírus terjesztésében.
Állandó csapdák
Idén is dolgoztak a hosszú távú csapdáink is. A Budai Arborétumban 8 fajtól 2991 csípőszúnyog-példányt gyűjtöttünk. Az egyedszám döntő többségét az ázsiai tigrisszúnyog adta, amelyből 2080 példány került elő. Mellette a dalos szúnyog volt a leggyakoribb, 892 példánnyal, további hat faj pedig csak kis egyedszámban fordult elő. Az idei évben tapasztalt aszályos időjárás az őshonos csípőszúnyogfajok állományát érzékenyen érinthette, hiszen a természetes tenyészőhelyek (például az időszakos pocsolyák és kisebb vizes élőhelyek) kiszáradása jelentősen korlátozta a szaporodásukat. Az ázsiai tigrisszúnyogra azonban ez kevésbé volt hatással, mivel lárvái elsősorban kisebb, mesterséges vízgyülemekben (például virágcserepek alátétjeiben, vödrökben és esővízgyűjtőkben) fejlődnek. Ezeket a szaporodóhelyeket a faj nagyvárosi környezetben még aszály idején is könnyedén megtalálta.
Kilőttük a MosquiTUNE projektet
2026-ban elindult a nagyszabású szúnyoghang-gyűjtő projektünk, a MosquiTUNE! A projektben egy hatalmas szúnyogzümmögés- adatbázist bővítünk, ami a jövőben hangalapú fajazonosítási rendszerek fejlesztését segítheti elő. Hosszú távon az ilyen technológiák támogathatják a járványügyi készültséget és az ökológiai kutatásokat. Az idei szezonban önkénteseink 77 hazai településről összesen 11 különböző szúnyogfaj hangját rögzítették. Legnagyobb számban az ázsiai tigrisszúnyogról és a dalos szúnyogról érkeztek felvételek, de kaptunk kevésbé gyakori fajokról is, mint például a foltos maláriaszúnyog vagy a mocsári szúnyog.
A projekt nem ért véget, folyamatosan várjuk a lelkes szúnyoghang-vadászok jelentkezését és felvételeit!
Áttelelő szúnyogok nyomában
Korán sötétedik, zúzmarásak a hajnalok, készülünk a Karácsonyra… és mégis szúnyogokat kell csapkodni otthon??! Öröm az ürömben, hogy az ilyen furcsa, téli szúnyogészlelések különösen érdekesek lehetnek a tudomány számára, hiszen azt mutatják meg, hogy mely fajok ,,telelnek át” felnőtt formában (és nem tojásként). Néhány fajról régóta tudjuk, hogy télen felnőttként is túlél; velük gyakran találkozhatunk garázsban, pincében, de akár lakásokan is. IIyen pl. a nagy termetű, fekete-fehér csíkos gyűrűs szúnyog, a nem különösebben díszes, de annál gyakoribb dalos szúnyog és a már jól ismert ázsiai tigrisszúnyog. Vannak azonban fajok, amelyek telelési ,,szokásairól” nincsen elég információnk. Ráadásul az sem elképzelhetetlen, hogy a klímaváltozással ezek a szokások is megváltoznak. Éppen ezért kérjük, hogy ha télen szúnyogot láttok, készítsetek róla képet, és küldjétek el nekünk! Minden fotóval segítitek a kutatásunkat!
Tudományos eredményeink az elmúlt fél évből
Hogyan hat a kémiai szúnyoggyérítés a csípőszúnyogokra és más ízeltlábúakra?
A Magyarországon végzett terepkísérletünkben azt vizsgáltuk, hogy mennyire hatékony a kémiai szúnyoggyérítés módszere (deltametrin hatóanyagú, földi permetezéses kijuttatás), és milyen hatással van más repülő rovarokra. A kezelés rövid távon átlagosan 47%-kal csökkentette a szúnyogok számát, ugyanakkor számos más rovarcsoport – köztük a beporzók – egyedszáma is jelentősen, több esetben több mint 40%-kal visszaesett. Kutatásunk rámutat arra, hogy a szúnyogok elleni védekezésnek a közegészségügyi szempontok mellett a rovarvilág védelmét is figyelembe kell vennie, és a jelenleginél célzottabb, ökológiai szempontból kíméletesebb módszerekre van szükség.
Garamszegi et al. (2026) The effect of ULV-based mosquito control on target and non-target organisms in Hungary: An experimental field study. PLOS Neglected Tropical Diseases, 20, e0014140. https://doi.org/10.1371/journal.pntd.0014140
Honnan kapják a hazai citizen science projektek a megfigyeléseket?
Egy másik kutatásunkban 17 magyarországi, ökológiával és természetvédelemmel foglalkozó közösségi tudományos projekt adatait vizsgáltuk meg. Arra kerestük a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják az önkéntesek adatgyűjtési aktivitását. Az eredmények azt mutatták, hogy általánosságban minél több a védett természeti terület egy járásban, és minél kevésbé sűrűn lakott az, annál több citizen science megfigyelés érkezik onnan. Érdekes módon ez a Szúnyogmonitorra éppen fordítva igaz: mi a sűrűn lakott, jobban urbanizált területekről kapunk több megfigyelést, valószínűleg az inváziós csípőszúnyogok emberközeli életmódja miatt. A kutatás megerősítette azt a szakmai tapasztalatot, hogy a közösségi tudományos módszerekkel gyűjtött adatok földrajzi eloszlása nem egyenletes, amire az elemzések során mindig tekintettel kell lenni.
Vásárhelyi et al. (2026). Environmental and socio-economic factors behind data provision in 17 citizen science projects. People and Nature, 8, 2251–2265. https://doi.org/10.1002/pan3.70335
Szúnyogok segítségével is nyomon követhetők a vadon élő állatok kórokozói!
Csoportunk egy új tanulmányában olyan innovatív módszereket mutatunk be, amelyek lehetővé teszik a vadon élő állatok parazitáinak és kórokozóinak vizsgálatát anélkül, hogy az állatokat be kellene fogni vagy meg kellene zavarni. Ebben a szúnyogok is fontos szerepet játszhatnak: vérszívás után molekuláris módszerekkel azonosítható, milyen állatokból táplálkoztak, és milyen kórokozók örökítőanyagát hordozzák. Így a szúnyogok egyfajta természetes mintavételi eszközként segíthetik a fertőzések és a gazdaállatok közötti kapcsolatok feltérképezését.
Szentiványi et al. (2026) Emerging methods in noninvasive parasite surveillance in wildlife disease ecology. Trends in Parasitology, 42, 808–819. https://doi.org/10.1016/j.pt.2026.07.006
Aki további részletekre is kíváncsi, vagy csak gyakrabban szeretne hallani felőlünk, kövesse social media felületeinket! Reméljük, hogy jövőre is velünk tartotok majd, mert a Szúnyogmonitor csak önkénteseink segítségével működik!
Facebook oldal: https://www.facebook.com/szunyogmonitor
Facebook csoport: https://www.facebook.com/groups/szunyogkullancskozosseg
Instagram: https://www.instagram.com/szunyogmonitor/
