Kutatás
Milyen kórokozókat hordoznak az inváziós szúnyogok?
A lakossági adatgyűjtés mellett hosszú- és rövidtávú csapdázást is végzünk az ország különböző területein. A csapdázás keretében három különböző kampányt indítottunk:
- Az első kampány során 73 olyan helyen végeztünk rövid távú csapdázást, ahol az ázsiai tigrisszúnyog jelenlétére számítottunk. Ezek egy részét önkénteseink kertjében végeztük! Az elfogott 18 318 csípőszúnyog közül 1 623 egyed volt ázsiai tigrisszúnyog (34 helyszínen).
- A második kampányban hosszú távú csapdázást végeztünk a fővárosban, a Balaton mellett és még 1-2 további helyszínen. Ezek az állandó csapdák összesen 34 346 példányt fogtak, köztük 6 367 ázsiai tigrisszúnyogot.
- Harmadik kampányunk a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal együttműködve zajlott, melynek során kétnapos mintavételezést végeztünk azokon a területeken, ahol humán-, vagy ló nyugat nílusi vírusos megbetegedéseket találtak. Ezeken a helyeken 4 300 csípőszúnyogot azonosítottunk.
A Szúnyogmonitor 2024-ben egy újfajta programba vágott bele, mégpedig a magyarországi inváziós szúnyogok folyamatos kórokozó-tesztelésébe. A program célja, hogy naprakész információkkal rendelkezzünk az inváziós szúnyogfajok fertőzöttségéről, ily módon segítve a járványügyi készültséget, és hozzájárulva a közegészségügy működéséhez.
A kórokozók heti rendszerességű teszteléséhez állandó csapdáink által fogott szúnyogokat használunk. A mintákat molekuláris biológiai laborunkban előkészítjük, és partnereink segítségével számos kórokozóra teszteljük. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban a nyugat-nílusi láz (WNV) , chikungunya, dengue és zika vírusok tesztelése történik. Az idei évben összesen 4 373 inváziós egyedet szűrtünk. Vizsgálataink során nem találtunk pozitív mintát a kiemelt kórokozókra. Az Ökológiai Kutatóközpontban pedig a fonálférgek (Dirofilaria fajok) szűrése történik, mely során 11 esetben igazolódott be a kórokozó jelenléte nem inváziós csípőszúnyogban.
| Összesen 2019-2024 | Vizsgált egyed | WNV | usutu | dengue | zika | chikungunya | dirofilaria |
| Aedes albopictus | 7167 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 162 |
| Aedes koreicus | 373 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 20 |
| Aedes japonicus | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Hol élnek most és hol várhatóak inváziós szúnyogok?
A rengeteg lakossági bejelentés és a kiegészítő csapdázási adatok lehetővé tették, hogy az egész országot tekintve megvizsgáljuk az inváziós szúnyogok elterjedését befolyásoló környezeti tényezőket. Ilyenek pl. a hőmérséklet, a csapadék vagy az urbanizáció hatásai. A több mint 50 vizsgált környezeti változó közül mesterséges intelligencia segítségével válogattuk ki a legfontosabb hatótényezőket, majd ezek alapján rajzoltunk predikciós térképeket. Az Eredmények oldalon látható térképeken azt foglaltuk össze, hogy a közeljövőben az ország mely területein számíthatunk az egyes inváziós szúnyogfajok megjelenésére.
Ha az összes további részlet érdekel, a témában megjelent tudományos cikkünk itt olvasható: https://link.springer.com/article/10.1007/s10340-024-01841-7
Vajon tényleg a várost szeretik ezek a szúnyogok?
Általános jelenség, hogy a városi környezetben sokszor könnyebben jelennek meg és telepednek meg inváziós állat- és növényfajok. Ennek oka lehet például a városok mikroklímája, de az is, hogy közlekedési csomópontok. A hazai inváziós csípőszúnyogoknak azért is kedvezőbbek lehetnek a városi, (urbanizált) élőhelyek, mert itt rengeteg táplálékforrást (embert és állatot), illetve sok pompás tenyészhelyet (virágalátétet, kerti homokozójátékban összegyűlt esővizet, stb.) találhatnak. Éppen ezért egy elemzésben utánajártunk, hogy vajon valóban van-e összefüggés az urbanizált élőhelyek és a hazai inváziós szúnyogok előfordulása között.
A Szúnyogmonitor adataira támaszkodva megállapítottuk, hogy míg az ázsiai tigrisszúnyog esetében erős összefüggést találunk a faj előfordulása és az urbanizáció mértéke között, addig a többi inváziós fajnál ilyen összefüggés nem mutatható ki.
A teljes cikk az alábbi linkre kattintva érhető el: https://link.springer.com/article/10.1186/s13071-023-05780-7
Milyen titkokat rejthet egy zümmögés?
A Szúnyogmonitor 2024 óta működtet egy tenyészlaboratóriumot is, ahol a természetben gyűjtött lárvák, illetve laborkörülmények között tenyésztett állatok felnevelése és vizsgálata zajlik.
Őrültségnek hangzik a szúnyogok tenyésztése? Pedig nem az! Az állatok viselkedésének tanulmányozásával olyan információkhoz juthatunk, amik segíthetnek a szúnyogok elleni védekezésben, illetve hozzájárulhatnak a hatékony járványügyi készültséghez is.
A tenyészlaborban bioakusztikus kutatásokat végzünk: a felnőtt szúnyogokat egy speciális hangfelvevő dobozba rakjuk, és egész egyszerűen felvesszük a zümmögésüket. A hangok nagyon különbözőek lehetnek: nem csak a különböző fajoké más, de az egyedi különbségek és a környezeti tényezők is beleszólhatnak a frekvenciákba! Így például megváltozik egy állat zümmögése, ha vért szívott, ha lerakta tojásait, ha magas a páratartalom vagy éppen alacsony a hőmérséklet.
A laborban felvett szúnyoghangok és a mesterséges intelligencia segítségével egy olyan mobilra letölthető applikáción dolgozunk, ami képes lesz egy elcsípett szúnyog hangja alapján megállapítani, hogy az melyik fajhoz tartozik. Az app a szórakoztatás mellett a Szúnyogmonitor programot is segíti majd, hiszen még hatékonyabb monitorozást tesz majd lehetővé.
Publikációk
Szentiványi, T., Bruszniczky, B., Biró, Z., Katona, K., Klein, Á., Bende, A., Bánáti, L., Vass, G., Lehotzky, P., Kovács, D., Földvári, G., Csivincsik, Á., Nagy, G., Nagy, R.R., Miklós, M., Szabadi, K.L., Szabó, É.S. & Garamszegi, L.Z. (2026).
Unwelcome guests: Nematodes of zoonotic and animal health importance in native and invasive carnivores of Hungary.
Current Research in Parasitology & Vector-Borne Diseases, 100380.
DOI: https://doi.org/10.1016/j.crpv
Szentiványi, T., González, L.V., Klein, Á., Soltész, Z. & Garamszegi, L.Z. (2025).
Complementing community science with xenomonitoring: Understanding the eco-epidemiology of Dirofilaria immitis infection in dogs and mosquitoes.
Parasites & Vectors, 18(1), 233.
DOI: https://doi.org/10.1186/s13071
Augustin, J., Zsebők, S., Kovács, D., Jánki, Z., Bánhalmi, A., Soltész, Z., Seffer, P., Bilicki, V. & Garamszegi, L.Z. (2026).
Proximate determinants of the frequency of mosquito sounds: separating species-specific effects from environmentally driven variations – Implications for AI species recognition.
PLoS One, 21.
DOI: https://doi.org/10.1371/journal.pone.0343060
Garamszegi, L.Z., Soltész, Z., Szentiványi, T., Kurucz, K., Nagy, G. & Bede-Fazekas, A. (2024).
Identifying ecological factors mediating the spread of three invasive mosquito species: citizen science informed prediction.
Journal of Pest Science.
DOI: https://doi.org/10.1007/s10340-024-01841-7
Szentivanyi, T. & Garamszegi, L.Z. (2024).
Is dirofilariosis an emerging conservation threat in wild carnivores across the Palearctic?
Mammal Review, 54, 427-440.
DOI: https://doi.org/10.1111/mam.12353
Garamszegi, L.Z. (2024).
Host diversity of Aedes albopictus in relation to invasion history: a meta-analysis of blood-feeding studies.
Parasites & Vectors, 17.
DOI: https://doi.org/10.1186/s13071-024-06490-4
Szentivanyi, T., Oedin, M. & Rocha, R. (2024).
Cat-wildlife interactions and zoonotic disease risk: a call for more and better community science data.
Mammal Review, 54, 93-104.
DOI: https://doi.org/10.1111/mam.12332
Szentiványi, T., Szabadi, K.L., Görföl, T., Estók, P. & Kemenesi, G. (2024).
Bats and ectoparasites: exploring a hidden link in zoonotic disease transmission.
Trends in Parasitology, 40, 1115-1123.
DOI: 10.1016/j.pt.2024.10.010
Szentivanyi, T., Takács, N., Sándor, A.D., Péter, A., Boldogh, S.A., Kováts, D. et al. (2024).
Bat-associated ticks as a potential link for vector-borne pathogen transmission between bats and other animals.
Plos Neglected Tropical Diseases, 18.
DOI: https://doi.org/10.1371/journal.pntd.0012584
Garamszegi, L. Z., Soltész, Z., Kurucz, K., & Szentiványi, T. (2023).
Using community science data to assess the association between urbanization and the presence of invasive Aedes species in Hungary.
Parasites & vectors, 16(1), 158.
Garamszegi, L. Z., Kurucz, K., & Soltész, Z. (2023).
Validating a surveillance program of invasive mosquitoes based on citizen science in Hungary.
Journal of Applied Ecology, 60(7), 1481-1494.