ELTERJEDÉSE
Európában először Albániában mutatták ki egy humán páciensből 1985-ben, de mára már ez az egyik legjobban elterjedt flavivírus Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Európában. Magyarországon először rágcsálókból mutatták ki az 1970-es években, de egészen 2003-ig nem okozott klinikai megbetegedéseket hazánkban. A magyarországi humán megbetegedésekkel kapcsolatban 2003 óta állnak rendelkezésre adatok, 2012-től pedig a nyugat-nílusi vírusfertőzéseket a bejelentendő megbetegedések közé sorolták. 2017-ig a bejelentett esetek száma jóval ötven alatt volt évente, 2018-ban viszont már 225 eset volt, melyből tizenöt volt halálos.
MEGBETEGÍTETT GAZDAFAJOK
A vírus elsődleges gazdái madarak, de emlősöket is megbetegít, lovakban és emberekben (ez utóbbiban egyre növekvő esetszámmal) idézhet elő fertőzéseket, sőt kisebb esetszámban kétéltűeknél és hüllőknél is megfigyelték. Az emlősök, beleértve az embereket, valamint a kétéltűek és a hüllők azonban végső gazdaszervezetnek minősülnek, ami azt jelenti, hogy nem továbbítják a vírust; csak a madarak képesek fenntartani a vírus terjedési ciklusát a szúnyogok révén. A költöző madaraknak vonulásaik miatt nagy szerepük lehet a kórokozó terjesztésében, főleg azért, mert egyes madárfajok egyedeinél magas vírusszint mellett nagyon alacsony a halálozási arány, így tünetmentesen szállíthatják a kontinensek között is a vírust.
TERJEDÉSE, VEKTORAI
A vírus terjedése elsősorban csípőszúnyog vektorok segítségével valósul meg, ritkábban testnedvekkel, vértranszfúzióval, szervátültetéssel, valamint préda–ragadozó útvonalon keresztül is történhet. Vektorai elsősorban a csípőszúnyogok (Culicidae) családjába tartozó Culex-nem fajai, de további tíz nembe tartozó fajokból is kimutatták a vírust. Európában a dalos szúnyogot (Culex pipiens) tartják a legjelentősebb vektornak.
TÜNETEI
Madarakban idegrendszeri tünetek formájában mutatkozik meg a fertőzés. Gyakran a fiatal madarak betegednek meg, és a fertőzés hatására agyvelő-agyhártyagyulladás alakul ki, melynek következtében mozgáskoordinációs problémák, esetleg izomgörcs, nyakmerevedés és bénultság figyelhető meg. Hasonló jelentőségű a vírus okozta heveny szívizomkárosodás és gyulladás, amely nyomán heveny szívelégtelenség és elhullás következik be. Emlősök közül a lovak bizonyultak nagyon fogékonynak a kórokozóra, náluk a bőr túlérzékenységét okozza, lázas, súlyosabb esetben idegrendszeri tünetekkel jelentkezik, agyvelő-agyhártyagyulladást okoz. Ember esetében a fertőzések jelentős része, kb. 75%-a tünetmentes, az esetek kevesebb mint 20–25%-ában influenza-szerű, általános lázas tünetek (fejfájás, izomgyengeség, hányinger, étvágytalanság) jelentkeznek és csupán 4–5 ezer fertőzésre jut egy agyvelő-agyhártyagyulladás, azaz idegrendszeri tünetekben megnyilvánuló betegség.
KEZELÉS, MEGELŐZÉS
Embereken alkalmazható védőoltást még nem sikerült kidolgozni, azonban lovaknak való vakcina elérhető Magyarországon.