TERJESZTETT BETEGSÉGEK
TERJESZTETT
BETEGSÉGEK
VÍRUSOK, KÓROKOZÓK
A változó éghajlat és a globális kereskedelmi forgalom növekedése miatt társadalmunk új ökológiai kihívásokkal szembesü l. Az elmúlt évtizedben megváltozott számos, az emberi, állati vagy növényi kórokozók terjesztése szempontjából fontos ízeltlábú faj elterjedése, éves szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége. Ezért az újonan felbukkanó fertőző betegségek veszélye a mérsékelt égövben, így Európában és ezen belü l Magyarországon is növekszik. A legnagyobb fenyegetettség hazánkban a csípőszúnyog és kullancsállományokban zajló ökológiai folyamatok kapcsán alakult ki, de számos más ízeltlábú és egyéb vektorfaj is érintett lehet. Ez nemcsak az őshonos fajokra vonatkozik, de számolnunk kell az újonnan megtelepedő, inváziós fajok által okozott kockázatokkal is, melyek magukban foglalják az eddig hazánkban ismeretlen, súlyosabb trópusi betegségek terjesztését.
CHIKUNGUNYA-VÍRUS
A Chikungunya-vírus a Togaviridae családba tartozó arbovírus (ízeltlábúak által terjesztett vírus). Először 1952-ben mutatták ki egy Tanzániában kitörő járvány során. A vírus nevének jelentése „felhajló”, ami a fertőzés általi fájdalom hatására kicsavarodó ízületre utal.
ELTERJEDÉSE
Európában először 2007-ben az olaszországi Emilia-Romagna tartományban jelent meg, majd Franciaországban. Az olaszországihoz és franciaországihoz hasonló Chikungunya-járványok felbukkanása hazánkban is várható.
MEGBETEGÍTETT GAZDAFAJOK
Az évente mintegy hárommillió fertőzést okozó vírus legfőbb gazda szervezete az ember, de Afrikában ezt a szerepet átveszik a majmok. Egyéb esetekben a Chikungunya-vírus madarakban és egyéb gerinces állatokban is megtalálható.
TERJEDÉSE, VEKTORAI
Terjesztésében az Aedes nembe tartozó csípőszúnyogok játszanak szerepet. Járványok kialakulásában a fő vektor szervezetek az idegenhonos, invazív (Aedes aegypti) és az ázsiai tigrisszúnyogok (Aedes albopictus). Anyáról újszülöttre ritkán terjed, viszont a vírus átadódik szoptatás során.
TÜNETEI
A Chikungunya vírussal fertőzött emberek kb. 3–28%-a tünetmentes marad. A beteg ségben szenvedő emberek inkubációs periódusa általában 3–7 nap. Ezt követően az alábbi tünetek jelentkezhetnek: magas láz, hidegrázás, fejfájás, kötőhártya-gyulladás, túlzott fényérzékenység, ízületi gyulladás. A láz általában 2–3 nap után elmúlik. A betegek 80%-a tartósan szenvedhet ízületi fájdalmaktól, valamint elhúzódó fáradtságtól, mely eltarthat akár évekig is. Gyerekeknél és idősebbeknél nagyobb a kockázat, a felépülés menete elhúzódik. Fennáll a veszélye, hogy akár súlyos fogyatékosság, krónikus ízületi fájdalmak, szövődmények alakulnak ki a fertőzés hatására.
KEZELÉS, MEGELŐZÉS
Egy oltás van (Ixchiq), ezt 2023-ban fogadta el az FDA, 18 éven felülieknek adható, egyszeri dózis elegendő a hosszútávú védettség
kialakulásához, gyengített vírust tartalmaz, a tünetek enyhítésére gyógyszeres kezelés alkalmazható. A fertőzés első hetében sok vírust hordoz a vérében a páciens, ilyenkor el kell kerülni a szúnyogcsípést, hogy ne terjedjen tovább a vírus. A leghatékonyabb módszer a védekezésre a megelőzés.
MALÁRIA
A malária egy akut vagy szubakut fertőző betegség, melyet egy ősi, sejtmaggal rendelkező egysejtű csoportba tartozó Plasmodium-nem valamelyik faja okoz. Világszinten a malária okozza a legtöbb közegészségügyi problémát, évente 350-400 millió fertőzést jelentenek és ebből majdnem 1 millió halálos kimenetelű.
ELTERJEDÉSE
A kórokozó Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában honos. Európában a betegséget a 70-es évekre sikerült kiirtani, de az utóbbi években megemelkedett a behurcolt esetek száma. Ez utóbbi fokozódó fenyegetettséget jelent, mert a behurcolt esetekből, helyi szúnyogok terjesztésével, másodlagos fertőződések alakulnak ki, melynek következtében már halálos esetet is regisztráltak. Magyarországon is volt évszázadokig malária, és 1959-ben volt az utolsó eset, majd 1963-ban nyilvánította az országot maláriamentesnek a WHO. Jelenleg a behurcolt esetek száma alacsony.
MEGBETEGÍTETT GAZDAFAJOK
A felsorolt négy Plasmodium-faj kizárólag embert fertőz, de léteznek más gerinces csoportokra (majmok, rágcsálók, madarak) specializálódott Plasmodium fajok, melyeknek hasonló életciklusa van. Ezek emberre nem veszélyesek.
TERJEDÉSE, VEKTORAI
Leggyakoribb terjesztői a Magyarországon is honos Anopheles csípőszúnyogok (több fajuk is ismeretes, ezek többnyire nem emberi vért szívnak), de vérátömlesztéssel vagy a szülés során is átvihető.
TÜNETEI
A malária fő tünete a láz, rendszerint a típusos, hidegrázással járó lázroham. Emellett jelentkezhet izomfájdalom, fejfájás, rossz közérzet, verejtékezés, fáradtság, szédülés, izom- és ízületi fájdalmak, esetleg száraz köhögés és gasztroenterális panaszok, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasi görcsök. A P. falciparum fajjal való fertőzöttség szövődményei akár halállal is végződhetnek.
KEZELÉS, MEGELŐZÉS
A betegség időben alkalmazott gyógyszeres kezeléssel orvosolható. Két oltást fejlesztettek:a RTS,S/Mosquirix, melyet gyerekeknek adnak, 3 dózis
szükséges 2 éves kor előtt, majd egy negyedik még 1-2 évre ad további védettséget, 30%-al csökkenti a súlyos, kórházi kezelést igénylő megbetegedés esélyét, a másik a R21/Matrix-M, ez nagyobb, 77%-os hatékonyságú a vizsgálatok szerint. Ezen felül a maláriát terjesztő szúnyogok elleni védekezésnek is fontos szerepe van a megelőzésben.
NYUGAT-NÍLUSI LÁZ
A Nyugat-nílusi vírus a flavivírusok közé tartozó világszerte előforduló kórokozó. Nevét onnan kapta, hogy Uganda nyugat-nílusi tartományában izolálták először. Genetikailag igen változatos vírus, idáig legalább hét határozottan elkülönülő genetikai vonalát azonosították.
ELTERJEDÉSE
Európában először Albániában mutatták ki egy humán páciensből 1985-ben, de mára már ez az egyik legjobban elterjedt flavivírus Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Európában. Magyarországon először rágcsálókból mutatták ki az 1970-es években, de egészen 2003-ig nem okozott klinikai megbetegedéseket hazánkban. A magyarországi humán megbetegedésekkel kapcsolatban 2003 óta állnak rendelkezésre adatok, 2012-től pedig a yyugat-nílusi vírusfertőzéseket a bejelentendő megbetegedések közé sorolták. 2017-ig a bejelentett esetek száma jóval ötven alatt volt évente, 2018-ban viszont már 225 eset volt, melyből tizenöt volt halálos.
MEGBETEGÍTETT GAZDAFAJOK
A vírus elsődleges gazdái madarak, de emlősöket is megbetegít, lovakban és emberekben (ez utóbbiban egyre növekvő esetszámmal) idézhet elő fertőzéseket, sőt kisebb esetszámban kétéltűeknél és hüllőknél is megfigyelték. A költöző madaraknak vonulásaik miatt nagy szerepük lehet a kórokozó terjesztésében, főleg azért, mert egyes madárfajok egyedeinél magas vírusszint mellett nagyon alacsony a halálozási arány, így tünetmentesen szállíthatják a kontinensek között is a vírust.
TERJEDÉSE, VEKTORAI
A vírus terjedése elsősorban csípőszúnyog vektorok segítségével valósul meg, ritkábban testnedvekkel, vértranszfúzióval, szervátültetéssel, valamint préda–ragadozó útvonalon keresztül is történhet. Vektorai elsősorban a csípőszúnyogok (Culicidae) családjába tartozó Culex-nem fajai, de további tíz nembe tartozó fajokból is kimutatták a vírust. Európában a dalos szúnyogot (Culex pipiens) tartják a legjelentősebb vektornak.
TÜNETEI
Madarakban idegrendszeri tünetek formájában mutatkozik meg a fertőzés. Gyakran a fiatal madarak betegednek meg, és a fertőzés hatására agyvelő-agyhártyagyulladás alakul ki, melynek következtében mozgáskoordinációs problémák, esetleg izomgörcs, nyakmerevedés és bénultság figyelhető meg. Hasonló jelentőségű a vírus okozta heveny szívizomkárosodás és gyulladás, amely nyomán heveny szívelégtelenség és elhullás következik be. Emlősök közül a lovak bizonyultak nagyon fogékonynak a kórokozóra, náluk a bőr túlérzékenységét okozza, lázas, súlyosabb esetben idegrendszeri tünetekkel jelentkezik, agyvelő-agyhártyagyulladást okoz. Ember esetében a fertőzések jelentős része, kb. 75%-a tünetmentes, az esetek kevesebb mint 20–25%-ában influenza-szerű, általános lázas tünetek (fejfájás, izomgyengeség, hányinger, étvágytalanság) jelentkeznek és csupán 4–5 ezer fertőzésre jut egy agyvelő-agyhártyagyulladás, azaz idegrendszeri tünetekben megnyilvánuló betegség.
KEZELÉS, MEGELŐZÉS
Embereken alkalmazható védőoltást még nem sikerült kidolgozni, azonban lovaknak való vakcina elérhető Magyarországon.
DENGUE-LÁZ
A dengue-lázat egy, a Flavivirus nemzetségébe tartozó vírus okozza. Ez eddig a legfontosabb szúnyog által terjesztett vírusos betegség, amely emberek tízmillióit érinti világszerte minden évben, évi 20-25 ezer gyermek halálát okozva. Az érintett területen élő emberek több dengue-láz vírusfertőzésen is áteshetnek életükben.
ELTERJEDÉSE
A dengue-láz több mint 110 országban fordul elő gyakorta, leginkább Ázsiában, a csendes-óceáni és karibi térségben, Amerikában és Afrikában. Nagyon mobilis, a megfertőzött utazókkal is terjed. A fertőzéses esetek száma drámaian megnőtt az elmúlt néhány évtizedben, és nagy járványok alakultak ki. Az utolsó európai járvány 1927-28-ban volt Görögországban, magas halálozást okozva. Madeirán jelenleg is komoly kockázatot jelent. Az EU-ba hazatérő fertőzött turistákkal is bekerülhet. 2010-ben Horvátországból és Franciaországból jelentettek eseteket. Véradással történő átadásának kockázata jelenleg vizsgálat alatt áll.
MEGBETEGÍTETT GAZDAFAJOK
Legfőbb gazdaszervezete az ember. Trópusi és szubtrópusi területeken az ember-szúnyog ciklusban terjed és marad fenn. Délkelet-Ázsiában és Nyugat-Afrikában találtak majmok megbetegedésére utaló eseteket, de nincs rá bizonyíték, hogy ezek nagyobb járványok kialakulásáért lennének felelősek.
TERJEDÉSE, VEKTORAI
Az emberek az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) vagy az egyiptomi szúnyog (Aedes aegypti) csípésével fertőződhetnek meg. A dengue-láz csak a fertőzött, vírushordozó szúnyog csípésével terjed. Lakott területeken nagyobb a veszélyeztetettség, mert az Aedes aegypti szúnyogfaj a települési környezetben fordul elő.
TÜNETEI
Az esetek 40-80%-ában a fertőzés tünetmentes. Nyolc-tíz napi lappangás után enyhe és általában influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek. A klinikai tünetek között szerepel a hirtelen felszökő láz, erős fejfájás, szemüregi fájdalom, izomfájás, ízületi fájdalom, bőrkiütések és enyhe vérzések. A dengue-lázat „csonttörő láz”-nak is nevezik, mivel olyan erős fájdalmat okozhat, hogy a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai. A betegség ritkán tart tovább tíz napnál, de a felépülés hosszú ideig tarthat. Az esetek általában kevesebb mint 5%-a okoz komoly betegséget, és ezek töredéke végződik halállal, főleg gyermekek és serdülőkorúak körében. A dengue-láz komolyabb formája a dengue vérzéses láz vagy dengue sokk szindróma (DHF/DFF), mely a véredények áteresztő képességének megnövekedésével, és így életveszélyes kivérzéses sokkal jár.
KEZELÉS, MEGELŐZÉS
Két oltás elérhető, a Dengvaxia, ez 9-16 éves korban adható, csak abban az esetben, ha az illető már átesett Dengue-fertőzésen és magas kockázatú helyen él, illetve a Qdenga, ez 4 éves kortól adható, gyengített vírust tartalmaz, általában intenzív ápolást igényel. A megelőzés fontos eleme a szúnyogcsípés elleni védekezés. A fertőzés szerológiai vizsgálattal, specifikus antitestek kimutatásával a fertőzés után 5-6 nappal kimutatható.
ZIKA-VÍRUS
A Zika-vírus a Flaviviridae családba tartozó arbovírus (rovarok által terjesztett vírus). Ugandában fedezték fel, amikor kimutatták a Zika-erdőbe kísérleti okokból kihelyezett, majd lázas tüneteket mutató bundermakákóból. Később Afrika számos országában, Indiában, több távol-keleti országban és Mikronéziában is igazolták az előfordulását, valamint több csípőszúnyogfajban is megtalálták.
ELTERJEDÉSE
A legjobban veszélyeztetett területek a trópusi övezetek és mediterrán öv, de a vírus bárhol megjelenhet, ahol az Aedes csípőszúnyogok megélnek. Brazíliában 2015 tavaszán felbukkant, és az év folyamán meglehetősen gyorsan elterjedt számos további dél- és közép-amerikai országban. Európában jelenleg a Zika-vírus-fertőzés behurcolt eseteivel találkozhatunk, és ezek száma várhatóan nőni fog, mivel sokan utaznak a leginkább érintett régiókba. Mivel a vírus bizonyítottan terjed nemi úton is, így nem elhanyagolható az esélye, hogy a Zika-vírus hazánkban is terjedni tudjon.
MEGBETEGÍTETT GAZDAFAJOK
A vírus gerinces gazdáinak a köre nem teljesen ismert. Leggyakrabban emberek és majmok fertőzéseit írták le, de egyes vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy kisemlősök (pl. rágcsálók) is fertőződhetnek.
TERJEDÉSE, VEKTORAI
A Zika terjedését elsősorban a csípőszúnyogokhoz tartozó Aedes fajok biztosítják, legfontosabb vektorai az invazív csípőszúnyogok, mint például az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus). Azt ugyan nem tudjuk, hogy a többi hazai csípőszúnyogfaj képes-e közvetíteni a vírust, de mérsékelt éghajlatú országokban még sohasem figyeltek meg ilyen esetet. A vírus képes nemi úton is átadódni.
TÜNETEI
Emberekben a betegség általában viszonylag enyhe formában nyilvánul meg. A fertőzést követő néhány napos lappangás után az egyének nagyjából egyötödében alakulnak ki általános lázas tünetek (levertség, gyengeség, émelygés), bőrkiütések, izom- vagy ízületi fájdalmak. A betegség általában jóindulatúan zajlik le, és néhány napon belül elmúlnak a tünetek. Súlyos (pl. idegrendszeri) tünetek csak ritkán alakulnak ki. A tünetek alapján nem is lehet egyértelműen elkülöníteni a vírusfertőzéseket, laboratóriumi vizsgálatok szükségesek a pontos diagnózishoz. Zika járvány kitörését követően jelentősen emelkedett a kóros kisfejűséggel született gyermekek száma, amiért a vírus volt a felelős
KEZELÉS, MEGELŐZÉS
A vírus ellen egyelőre sajnos nem áll rendelkezésre védőoltás. A legbiztosabb mód, ha a szúnyogcsípés ellen védekezünk a fertőzött területeken. A betegség kezelésére egyelőre nem áll rendelkezésre specifikus gyógyszer. A láz csillapítására, a tünetek enyhítésére van lehetőség, amennyiben szükséges. Aki a betegséget átvészeli, vírusmentessé és védetté válik, ezért a felgyógyulást követően fogant magzatokban már nem várható károsító hatás kialakulása.
SÁRGALÁZ
A sárgaláz egy afrikai, főemlősöket támadó, szúnyog terjesztette betegség. Egy a Flaviviridae család, Flavivirus nemzetségébe tartozó vírus okozza, melyet eredeti elterjedési területén az erdei Aedes nem szúnyogfajai terjesztenek a majmok között. Afrikai területeken több tízezres halálozást idézett elő.
ELTERJEDÉSE
A sárgaláz Nyugat-, Közép- és Kelet-Afrikában, valamint Dél-Amerikában Panamától Argentína északi részéig elterjedt. Vektora, az Aedes aegypti egykoron előfordult Európában és komoly sárgaláz járványokért volt felelős. A II. világháború után eltűnt, de újbóli felbukkanása és széleskörű elterjedése elképzelhető az Aedes albopictushoz hasonlóan, ami az elmúlt években bukkant fel ismét Európában.
MEGBETEGÍTETT GAZDAFAJOK
A vírus erdei környezetben majmok, lakott területeken emberek között terjed. Minden beoltatlan emberre veszélyes a fertőzési zónában. Az elmúlt években több beoltatlan európai és észak-amerikai turista is meghalt a fertőző területen tett látogatást követően. Az Aedes aegypti egy közönséges, mindenütt jelen lévő szúnyogfaj a trópusokon, ami valós fertőzési veszélyt és egy nagyobb járvány kialakulásának lehetőségét jelentheti több trópusi városban.
TERJEDÉSE, VEKTORAI
A sárgaláz csak a fertőzött, vírushordozó szúnyog csípésével terjed. Legismertebb vektora az Aedes aegypti és az Aedes albopictus. A fertőzött nőstény szúnyog tojásain keresztül a következő generációnak is átörökítheti a betegséget. A sárgaláz elleni védelemmel nem rendelkező ember a fertőzött szúnyog csípését követően maga is fertőzővé válik. Nagy mennyiségű vírus található a tünetek megjelenése előtti napon az emberek vérében, és általában a következő négy napban tud újabb vérszívó szúnyogokat megfertőzni.
TÜNETEI
A fertőzés az afrikai majmokban tünetmentes vagy csupán enyhe lefolyású, és főleg akkor jelentkezik, amikor emberek is elkapják. Ezzel szemben a vírus halálos az amerikai majmokra, és a járvány főleg onnan vehető észre, hogy az esőerdő elcsendesedik a bőgőmajmok elpusztulása miatt. Emberben a tünetek hirtelen, 3-5 nappal a fertőzést követően jelentkeznek, enyhe lefolyásútól a halálos kimenetelig. Klinikai esetben hirtelen láz, erős fejfájás, ízületi és izomfájdalom jelentkezik. A sárgaság a harmadik napon jelentkezhet, súlyos esetekben előfordul spontán vérzés, veseelégtelenség, delírium, kóma és halál. A halálos kimenetelek aránya a klinikai esetekben eléri a 80%-ot. A lábadozás hosszú ideig tart és sokszor súlyos szövődményekkel jár.
KEZELÉS, MEGELŐZÉS
A sárgaláz ellen biztonságos, hatékony és olcsó védelmet nyújt az YF 17D vakcina, melyet fél évszázada használnak sikeresen a védekezésben. Az immunitás tíz nappal az oltást követően kialakul és életre szóló. A fertőzés szerológiai vizsgálattal, specifikus antitestek kimutatásával a fertőzés után egy héttel kimutatható. A betegség kialakulása esetén a támogató kezelés az egyetlen lehetőség. Az aszpirin és más véralvadásgátlók alkalmazása szigorúan tilos.
USUTU-VÍRUS
Az Usutu-vírus egy Flaviviridae családba tartozó arbovírus. A japán encephalitis szerokomplexbe tartozik és szoros rokonságot mutat a japán encephalitis vírussal, a nyugat-nílusi vírussal és a Murray-völgy encephalitis vírussal. Először 1959-ben izolálták a vírust.
ELTERJEDÉSE
Európában először Ausztriában mutatták ki 2001-ben, azonban egy retrospektív elemzés alkalmával megtalálták egy 1996-ban Olaszország Toszkána régiójából begyűjtött madár szövetmintájában. Magyarországon először egy feketerigóból mutatták ki 2005-ben, ez az elhullott madár Budapest XI. kerületéből került elő. 2006-ban pedig Budapest XVI. és XVIII. kerületéből is előkerültek Usutu-vírussal fertőzött feketerigók tetemei.
MEGBETEGÍTETT GAZDAFAJOK
Elsősorban a madarakat fertőzi meg, de emlősökben és emberben is tüneteket okozhat. Európában eddig huszonnyolv vad madárfajból mutatták ki. A vírus rendszertanilag és ökológiai szempontból is nagyon hasonlít a Nyugat-nílusi láz vírusra, azonban ellentétben a Nyugat-nílusi láz vírussal az Usutu ritkán okozott emberi betegséget – és akkor is csak legyengült immunrendszerű személyeknél. Magyarországon először 2018-ban mutattak ki emberi vérben Usutu-vírust.
TERJEDÉSE, VEKTORAI
Vektorai elsősorban a Nyugat-nílusi vírushoz hasonlóan a csípőszúnyogok. Az Usutu-vírust számos szúnyogfajból izolálták már, ezek közül valószínűleg a Culex pipiens faj a leggyakoribb vektor.
TÜNETEI
Az Usutu-vírus tünetei hasonlóak a Nyugat-nílusi víruséhoz. Madarakban idegrendszeri tünetek formájában mutatkozik meg a fertőzés, továbbá a belső szervek (máj, lép, szív) megnagyobbodását és gyulladását figyelték meg fertőzött állatokban. Embereknél a fertőzések nagy része tünetmentes, vannak olyan betegek, akiknél általános rosszullét, fejfájás, láz, izomfájdalmak, esetenként kiütések jelentkeznek. A betegség 1–2 hét alatt magától gyógyul.
KEZELÉS, MEGELŐZÉS
Nincs ellene védőoltás. A betegség az esetek legnagyobb részében magától gyógyul. Nincs szakirodalmi adat arról, hogy súlyosabb, kezelést igénylő szövődményt okozott volna a betegség.
BŐR- ÉS SZÍVFÉRGESSÉG
Hazánkban a szúnyogok által terjesztett fonálférgek közül a Dirofilaria-fajok a legfontosabbak. Legismertebbek a Dirofilaria immitis, amely a kutyák szívférgességéért és a Dirofilaria repens, amely a bőrférgességért felelős.
ELTERJEDÉSE
A szív- és bőrférgesség általánosan elterjed a szubtrópusi országokban, viszont egyre gyakrabban jelennek meg Európában is. Főként a kontinens déli részén gyakori, azonban egyre több jelentés érkezik az északibb országokból. Hazánkban a Dirofilaria repens okozta bőrférgesség évtizedek óta ismert. A Dirofilaria immitis első megfigyelése az elmúlt évtizedben történt Magyarországon. A két Dirofilaria-faj okozta parazitózisok esetszámainak a növekedésében a klímaváltozás játszik szerepet
MEGBETEGÍTETT GAZDAFAJOK
A Dirofilaria-fajok fejlődési ciklusához nélkülözhetetlenek a vektor csípőszúnyogok, amelyek kutyákat, vadon élő ragadozó állatokat, de ritkán embert is fertőzhetnek. Számos másik emlős faj fogékony a fertőzésre, például a macska, medve, aranysakál, menyét, görény és rágcsálók. Bőrférgességgel a húsevők, főként a kutyák tünetmentesen is fertőződhetnek, ugyanakkor az embereknél szembetegségek esetében állapítják meg. Hazai adatok alapján 2006 és 2009 között 563 kutyánál észleltek bőrférgességet. Szívférgességet itthon fertőződött kutyában először 2007-ben mutattak ki. Az ezt követő időszakban egyre több kutyában állapítottak meg Dirofilaria immitis okozta szívférgességet.
TERJEDÉSE, VEKTORAI
A fertőzés csípőszúnyog közvetítésével terjed, közel hetven csípőszúnyog faj potenciálisan képes terjeszteni. Hazánkban eddig a Culex pipiens, Aedes vexans és Anopheles maculipennis fajokból igazoltak Dirofilaria-fajokat.
TÜNETEI
Dirofilaria immitis megfertőződést követően 2-3 hónap után jelentkeznek a tünetek. A lárvák a tüdő elérésével, léziókat okozhatnak. A tünetek között szerepelhet a köhögés és mellkasi fájdalom, láz. Megtámadhatja a tüdőn kívül a szemet, a heréket, az agyat vagy a melleket. Kutyákban évekig tünetmentes lehet; azonban a legtöbb esetben a következő tünetek jellemzik: allergiás reakciók, láz, magas vérnyomás, a jobb szívfél nem megfelelő vérellátása, vérszegénység, az elhalt férgek embóliát vagy akár szepszist is okozhatnak, szívelégtelenség, érelzáródás okozta máj- és vesegyulladás. Macskákban főként a tüdőt érinti a megbetegedés. Emberben sok esetben a Dirofilaria repens jelenléte teljesen tünetmentes, ha mégis megnyilvánul, akkor a parazita helyi duzzanatokat, bőr alatti csomókat okoz. Felléphet krónikus köhögés, nehézlégzés, fáradékonyság, gyengeség, étvágytalanság, súlycsökkenés, láz, a fertőzött terület gennyesedése, ekcéma, ödéma. Hazánkban 2001-2018 között 118 Dirofilaria repens okozta emberi esetet jelentettek, ezek nagy része bőr alatti kötőszövetet, szemet, ritkábban nyirokcsomót és tüdőt érintett. Házikedvencek esetében (kutyák és macskák) az adott területen allergia, viszketés-, és szőrhullás jelentkezik.
KEZELÉS, MEGELŐZÉS
Főképpen a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt. Gyógyszeres kezelések segítenek a férgek elpusztításában, de komoly veszélyekkel járhat, mivel az elpusztult és elsodródott férgek kutyában tüdőembóliát és azonnali halált okozhatnak. Bizonyos esetekben a kifejlett férgeket sebészeti úton távolítják el. Védőoltás nem létezik.