Kutatás
Milyen kórokozókat hordoznak az inváziós szúnyogok?
A lakossági adatgyűjtés mellett hosszú- és rövidtávú csapdázást is végzünk az ország különböző területein. A csapdázás keretében három különböző kampányt indítottunk:
- Az első kampány során 73 olyan helyen végeztünk rövid távú csapdázást, ahol az ázsiai tigrisszúnyog jelenlétére számítottunk. Ezek egy részét önkénteseink kertjében végeztük! Az elfogott 18 318 csípőszúnyog közül 1 623 egyed volt ázsiai tigrisszúnyog (34 helyszínen).
- A második kampányban hosszú távú csapdázást végeztünk a fővárosban, a Balaton mellett és még 1-2 további helyszínen. Ezek az állandó csapdák összesen 34 346 példányt fogtak, köztük 6 367 ázsiai tigrisszúnyogot.
- Harmadik kampányunk a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal együttműködve zajlott, melynek során kétnapos mintavételezést végeztünk azokon a területeken, ahol humán-, vagy ló nyugat nílusi vírusos megbetegedéseket találtak. Ezeken a helyeken 4 300 csípőszúnyogot azonosítottunk.
A Szúnyogmonitor 2024-ben egy újfajta programba vágott bele, mégpedig a magyarországi inváziós szúnyogok folyamatos kórokozó-tesztelésébe. A program célja, hogy naprakész információkkal rendelkezzünk az inváziós szúnyogfajok fertőzöttségéről, ily módon segítve a járványügyi készültséget, és hozzájárulva a közegészségügy működéséhez.
A kórokozók heti rendszerességű teszteléséhez állandó csapdáink által fogott szúnyogokat használunk. A mintákat molekuláris biológiai laborunkban előkészítjük, és partnereink segítségével számos kórokozóra teszteljük. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban a chikungunya, dengue és zika vírusok tesztelése történik. Az idei évben összesen 4 373 inváziós egyedet szűrtünk. Vizsgálataink során nem találtunk pozitív mintát a kiemelt kórokozókra. Az Ökológiai Kutatóközpontban pedig a fonálférgek (Dirofilaria fajok) szűrése történik, mely során 11 esetben igazolódott be a kórokozó jelenléte nem inváziós csípőszúnyogban.
Hol élnek most és hol várhatóak inváziós szúnyogok?
A rengeteg lakossági bejelentés és a kiegészítő csapdázási adatok lehetővé tették, hogy az egész országot tekintve megvizsgáljuk az inváziós szúnyogok elterjedését befolyásoló környezeti tényezőket. Ilyenek pl. a hőmérséklet, a csapadék vagy az urbanizáció hatásai. A több mint 50 vizsgált környezeti változó közül mesterséges intelligencia segítségével válogattuk ki a legfontosabb hatótényezőket, majd ezek alapján rajzoltunk predikciós térképeket. Az Eredmények oldalon látható térképeken azt foglaltuk össze, hogy a közeljövőben az ország mely területein számíthatunk az egyes inváziós szúnyogfajok megjelenésére.
Ha az összes további részlet érdekel, a témában megjelent tudományos cikkünk itt olvasható: https://link.springer.com/article/10.1007/s10340-024-01841-7
Vajon tényleg a várost szeretik ezek a szúnyogok?
Általános jelenség, hogy a városi környezetben sokszor könnyebben jelennek meg és telepednek meg inváziós állat- és növényfajok. Ennek oka lehet például a városok mikroklímája, de az is, hogy közlekedési csomópontok. A hazai inváziós csípőszúnyogoknak azért is kedvezőbbek lehetnek a városi, (urbanizált) élőhelyek, mert itt rengeteg táplálékforrást (embert és állatot), illetve sok pompás tenyészhelyet (virágalátétet, kerti homokozójátékban összegyűlt esővizet, stb.) találhatnak. Éppen ezért egy elemzésben utánajártunk, hogy vajon valóban van-e összefüggés az urbanizált élőhelyek és a hazai inváziós szúnyogok előfordulása között.
A Szúnyogmonitor adataira támaszkodva megállapítottuk, hogy míg az ázsiai tigrisszúnyog esetében erős összefüggést találunk a faj előfordulása és az urbanizáció mértéke között, addig a többi inváziós fajnál ilyen összefüggés nem mutatható ki.
A teljes cikk az alábbi linkre kattintva érhető el: https://link.springer.com/article/10.1186/s13071-023-05780-7
Milyen titkokat rejthet egy zümmögés?
A Szúnyogmonitor 2024 óta működtet egy tenyészlaboratóriumot is, ahol a természetben gyűjtött lárvák, illetve laborkörülmények között tenyésztett állatok felnevelése és vizsgálata zajlik.
Őrültségnek hangzik a szúnyogok tenyésztése? Pedig nem az! Az állatok viselkedésének tanulmányozásával olyan információkhoz juthatunk, amik segíthetnek a szúnyogok elleni védekezésben, illetve hozzájárulhatnak a hatékony járványügyi készültséghez is.
A tenyészlaborban bioakusztikus kutatásokat végzünk: a felnőtt szúnyogokat egy speciális hangfelvevő dobozba rakjuk, és egész egyszerűen felvesszük a zümmögésüket. A hangok nagyon különbözőek lehetnek: nem csak a különböző fajoké más, de az egyedi különbségek és a környezeti tényezők is beleszólhatnak a frekvenciákba! Így például megváltozik egy állat zümmögése, ha vért szívott, ha lerakta tojásait, ha magas a páratartalom vagy éppen alacsony a hőmérséklet.
A laborban felvett szúnyoghangok és a mesterséges intelligencia segítségével egy olyan mobilra letölthető applikáción dolgozunk, ami képes lesz egy elcsípett szúnyog hangja alapján megállapítani, hogy az melyik fajhoz tartozik. Az app a szórakoztatás mellett a Szúnyogmonitor programot is segíti majd, hiszen még hatékonyabb monitorozást tesz majd lehetővé.
Publikációk
Garamszegi, L.Z., Soltész, Z., Szentiványi, T., Kurucz, K., Nagy, G. & Bede-Fazekas, A. (2024).
Identifying ecological factors mediating the spread of three invasive mosquito species: citizen science informed prediction.
Journal of Pest Science.
DOI: https://doi.org/10.1007/s10340-024-01841-7
Szentivanyi, T. & Garamszegi, L.Z. (2024).
Is dirofilariosis an emerging conservation threat in wild carnivores across the Palearctic?
Mammal Review, 54, 427-440.
DOI: https://doi.org/10.1111/mam.12353
Garamszegi, L.Z. (2024).
Host diversity of Aedes albopictus in relation to invasion history: a meta-analysis of blood-feeding studies.
Parasites & Vectors, 17.
DOI: https://doi.org/10.1186/s13071-024-06490-4
Szentivanyi, T., Oedin, M. & Rocha, R. (2024).
Cat-wildlife interactions and zoonotic disease risk: a call for more and better community science data.
Mammal Review, 54, 93-104.
DOI: https://doi.org/10.1111/mam.12332
Szentiványi, T., Szabadi, K.L., Görföl, T., Estók, P. & Kemenesi, G. (2024).
Bats and ectoparasites: exploring a hidden link in zoonotic disease transmission.
Trends in Parasitology, 40, 1115-1123.
DOI: 10.1016/j.pt.2024.10.010
Szentivanyi, T., Takács, N., Sándor, A.D., Péter, A., Boldogh, S.A., Kováts, D. et al. (2024).
Bat-associated ticks as a potential link for vector-borne pathogen transmission between bats and other animals.
Plos Neglected Tropical Diseases, 18.
DOI: https://doi.org/10.1371/journal.pntd.0012584
Garamszegi, L. Z., Soltész, Z., Kurucz, K., & Szentiványi, T. (2023).
Using community science data to assess the association between urbanization and the presence of invasive Aedes species in Hungary.
Parasites & vectors, 16(1), 158.
Garamszegi, L. Z., Kurucz, K., & Soltész, Z. (2023).
Validating a surveillance program of invasive mosquitoes based on citizen science in Hungary.
Journal of Applied Ecology, 60(7), 1481-1494.