Kutatócsoport
Kik vagyunk mi?
Kutatócsoportunk a magyarországi inváziós csípőszúnyogfajok terjedésének térbeli és időbeli mintázatait vizsgálja változatos módszerekkel. A csípőszúnyogok, mivel kórokozókat is terjeszthetnek, komplex módon hatnak a hazai ökoszisztémákra és az emberi társadalomra egyaránt.
Kutatócsoportunk munkája a lakosság bevonásával válik igazán teljessé: az önkénteseink által küldött szúnyog-megfigyelések adják a térképezés gerincét. Ezek mellett a célzott csapdázások során gyűjtött mintákat is rendszertanilag azonosítjuk, és molekuláris biológiai módszerekkel is feldolgozzuk.
Két labort működtetünk. A molekuláris biológiai laborban a különböző kórokozók jelenlétét, illetve az esetleges rovarirtószer-rezisztenciát vizsgáljuk. Ezek mellett az egyes populációk közötti rokonsági kapcsolatokat is kutatjuk. Tenyészlaborunkban az inváziós fajok akusztikus kommunikációját és párválasztási szokásait tanulmányozzuk. Azon dolgozunk, hogy a különböző szúnyogfajokat zümmögésük alapján is fel lehessen ismerni.
Kutatásaink kiterjednek az inváziós fajok társadalmi és gazdasági hatásaira is, és ezek alapján javaslatokat is kidolgozunk. Együttműködve a járványügyi szervekkel és monitoring tevékenységünkre támaszkodva egy naprakész rendszert hozunk létre a szúnyogok által terjesztett kórokozók előrejelzésére.
Csoporttagok

Garamszegi László Zsolt, PhD
Kutatási profilomban számos téma szerepel, melyek az evolúcióbiológia és viselkedésökológia fontosabb kérdéseit vizsgálják, és szorosan kapcsolódnak az ember okozta környezeti változások globális kihívásaihoz, az állati viselkedéshez és a kórokozók evolúciós ökológiájához. Jelenleg az inváziós csípőszúnyogfajok elterjedését befolyásoló ökológiai tényezőket, illetve ezeknek ökológiai hatásait és a kórokozók terjesztésében játszott szerepét vizsgálom.


Augustin Julie, PhD
Jelenleg az Ökológiai Kutatóközpontban a szúnyogok akusztikus kommunikációját kutatom, különösen a szúnyogfajok hangon alapuló azonosítását mesterséges intelligencia segítségével. A tigrisszúnyog párzási viselkedését, például a harmonikus konvergenciát is vizsgálom. Kutatási területeim közé tartozik a rovarok viselkedése, a parazita-gazda kölcsönhatások és az emberi tevékenységek által okozott gyors környezeti változások hatásai.


Fadel Nadin
2024. novemberében csatlakoztam a Szúnyogmonitor programhoz, ahol kiemelt feladataim közé tartozik az ökológiai alapú szúnyoggyérítés koncepciójának kidolgozása és összehangolása az érintett tudományos és piaci szereplőkkel, szakmai workshopok szervezése és a szúnyoggyérítéssel kapcsolatos kommunikációs tevékenységek lebonyolítása. Szabadidőmben a Talpalatnyi Vadon Természetmegőrzési Alapítvány képviseletében örömmel veszek részt önkéntes tevékenységekben, mint például békaterelők építése, illetve környezeti nevelési és érzékenyítési akciók szervezése.


Klein Ágnes
Jelenleg a terepen gyűjtött szúnyogminták feldolgozása és kórokozók kimutatása a feladatom molekuláris biológiai módszerekkel (nukleinsav-szintézis, PCR, gélelektroforézis), illetve kapcsolattartás az együttműködő partnerekkel. Hozzám tartozik még a szükséges eszközök beszerzése és a műszerek karbantartása is.


Kovács Dorottya
Munkám során az akusztikus kommunikáció vizsgálatával foglalkozom. A szúnyogok hangfelvételeit használjuk a citizen scinece projektben valamint hangalapú szúnyogfaj azonosító algoritmust fejlesztünk (egy mesterséges intelligencia-kutatócsoporttal együttműködve). Azon is dolgozom, hogy megértsük, hogyan befolyásolják a környezeti és biológiai tényezők a szúnyogok hangját és akusztikus kommunikációját.


Nagy Gergely
A Szúnyogmonitor projekten belül a terepi és labor munkákban veszek részt, beleértve a mintagyűjtést és a szúnyoghatározással kapcsolatos teendőket.


Soltész Zoltán, PhD
Fő kutatási területem az inváziós csípőszúnyogok és azok ökológiájának vizsgálata. Szakmai érdeklődésem középpontjában a Magyarországon felbukkanó inváziós csípőszúnyogok elterjedésének, és vektor szerepének tisztázása, valamint az endemikus csípőszúnyogok által terjesztett kórokozók vizsgálata áll, különös tekintettel a nyugat-nílusi vírus terjesztésére. Pollinációs kísérleteken keresztül vizsgálom a csípőszúnyogok pollinációban betöltött szerepét, valamint a zengőlegyeket. Emellett foglalkozom gyakorlati jelentőséggel bíró hazai kétszárnyúfajokkal is.


Szentiványi Tamara, PhD
Általánosan érdeklődök a fertőző és vektorok által terjesztett kórokozók iránt. Jelenleg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontban dolgozom, ahol szúnyogokkal és szúnyogok által terjesztett patogénekkel foglalkozom. Korábban posztdoktori kutató voltam az Észak-Arizonai Egyetemen (USA), ahol denevérekkel és bakteriális kórokozóikkal foglalkoztam. Doktori kutatásom során denevérekkel és parazitáikkal foglalkoztam a Lausanne-i Egyetemen (Svájc). Az Eszterházy Károly Egyetemen szereztem a BSc, és a Debreceni Egyetemen az MSc diplomámat.


Ujvárosi Beáta Lujza
Jelenlegi tevékenységeim közé tartozik a lakossági bejelentések fogadása, a szúnyogok határozása a fotók alapján és visszajelzés küldése a beküldők számára. Az észleléseket összesítem, majd bevezetem az adatbázisunkba. Ezekből az adatokból készülnek a honlapon megjelenő térképek, ábrák is. Ezenkívül részt veszek a csapdákban begyűjtött minták határozásában és segítem a kutatási tevékenységet is.


Vásárhelyi Zsóka, PhD
Tudományos érdeklődésem középpontjában az elméleti evolúciós és ökológiai kérdések állnak, ennek megfelelően elsősorban számítógépes modellezéssel, adatelemzéssel dolgozom. A Szúnyogmonitorba 2023 májusában csatlakoztam be, és szervezési, kommunikációs feladatokkal és adatelemzéssel foglalkozom. A Szúnyogmonitor adatai mellett további hazai citizen science projektek adataival is dolgozom, így általánosabb módszertani kérdéseket is vizsgálok. Emellett humán evolúciós kutatásaim is futnak.


Zsebők Sándor, PhD
Érdeklődési területeim közé tartozik a madárének szexuális szelekciója és kulturális evolúciója, a kódolási stratégiák, az egyediség és a személyiség megjelenése az akusztikus szignálokban, a denevérek tájékozódása és kommunikációja, valamint a bioakusztikus módszerek alkalmazása a természetvédelemben. Jelenleg a napelemek ökológiai hatásait vizsgálom, érzékelési, viselkedési és ökológiai szempontokból, hogy élővilág-barát megújuló energiatermelési rendszereket fejleszthessünk. A szúnyogmonitor programon belül az akusztikával kapcsolatos kutatások fejlesztéséhez járulok hozzá.

Sajtómegjelenések
„Nem olyan látványos, mint egy Covid-járvány, de hatalmas gondot jelent” – egyre gyorsabban nő az inváziós fajok száma
Nutria, harlekin katica, vörös mocsárrák, tigrisszúnyog vagy spanyol meztelencsiga – egyre többször találkozhatunk a mindennapjainkban olyan fajokkal, melyek nem őshonosak hazánkban, és a megjelenésük többnyire nem jó hír a helyi ökoszisztémáknak, de sokszor fejfájást okozhatnak a mezőgazdaságban, vagy akár az egészségügyben is.
Mesterséges intelligencia + lakosság: térképre került, hol találkozhatunk itthon inváziós szúnyogokkal
Magyarországon három olyan inváziós szúnyogfaj is jelen van, amelyek potenciálisan kórokozókat terjeszthetnek, ezért kell őket folyamatosan figyelemmel kísérni. A HUN-REN Ökológiai Központ kutatói a lakosság és a mesterséges intelligencia segítségével egy olyan előrejelző rendszert fejlesztettek, amelyet a járványkezelésben is fel lehet használni.
Tigrisszúnyog: mutatjuk hol, milyen eséllyel találkozhat vele
A kutatók aktív lakossági segítséggel folyamatosan nyomon követik, vadásszák és vizsgálják az idegenhonos szúnyogfajokat: eddig még nem mutatták ki bennük egzotikus betegségek kórokozóit. Az inváziós vérszívók terjeszkedése megállíthatatlan, a tigrisszúnyognak olyan variánsa is megjelenhetett, amely kifejlett felnőtt (imágó) alakban, a lakásokban vészeli át a telet.
Baljós előjelek kísérik az idei szúnyogszezont
Februártól október végéig számíthatunk szúnyogok jelenlétére, és csaknem a nap 24 órájában: már a tűző napon is támadnak. A klímaváltozás és az idegenhonos fajok megjelenése egyre közelebb hozza új betegségek, járványok kialakulásának esélyét. A tigrisszúnyog ellen csak a tenyészhelyeik felszámolásával védekezhetünk hatékonyan – egyetlen deciliter felgyűlt esővízben több ezer példány is kifejlődhet egy-két hét alatt.