Szúnyoggyérítés
Mit tehetsz otthon a szúnyogok ellen?
Az inváziós csípőszúnyogok, például a tigrisszúnyogok, elsősorban az emberi lakókörnyezetben található kisebb vízgyülemekben szaporodnak, ezért ellenük a legtöbbet saját otthonunk körül tehetünk. Ebben a tájékoztatóban bemutatjuk azokat az egyszerű praktikákat, amelyekkel könnyen megszüntethetjük a ház körül kialakuló tenyészhelyeket, és összefoglaljuk mindazt, amit a lakosság számára elérhető szúnyoglárvairtó szerekről tudni érdemes.
Alapszabályok:
- Ne hagyj pangó vizeket a ház körül: Fordítsd le a vödröket, kannákat, játékokat! Tartsd tisztán az ereszeket, árkokat! Gyűrődés nélkül terítsd le a takaróponyvákat! Rendszeresen cseréld a vizet az itatókban, vázákban!
- Fedd le tetővel vagy szúnyoghálóval az esővízgyűjtőket, vagy kezeld őket környezetbarát lárvairtóval!
- A kerti tavakban használj vízforgató berendezéseket, hogy a nőstény szúnyogok ne rakják le a tojásaikat. Alakíts ki a szúnyogok ragadozóinak megfelelő környezetet! Ha mégis használnál gyérítőszert, a tavakat kizárólag BTI alapú lárvairtó szerekkel kezeld!
- Csak a kereskedelmi forgalomban kapható készítményeket használd!
- Tanítsd meg mindezekre a szomszédaidat, más ismerőseidet is!
‼️Fontos! Ha az esővízzel locsolsz, nem mindegy, milyen irtószert használsz.
💡Tudtad? A halak, a békák, a szitakötők és más kistavakban előforduló ragadozó rovarok természetes ellenségei a szúnyoglárváknak, hiszen őket fogyasztják. Madár- és denevérodúk kihelyezésével pedig a kifejlett szúnyogokkal táplálkozó állatokat segítheted!
Miért fontos, hogy a házunk táján is gyérítsük a szúnyogokat?
Magyarországon – ahogy Európa más országaiban is – drasztikusan terjednek az inváziós csípőszúnyogok (az ázsiai tigrisszúnyog, a koreai szúnyog és a japán bozótszúnyog), amelyek nemcsak csípésükkel okoznak kellemetlenséget, hanem egyes kórokozók lehetséges terjesztésével is fenyegetnek minket. Hazánkban még szerencsére nem sikerült igazolni, hogy e fajok komoly betegségek vírusait hordoznák, de más európai országokban ez már ismert jelenség. Városi környezetben mára az ázsiai tigrisszúnyog vált a leggyakoribb embert csípő szúnyogfajjá, ami szükségessé teszi az ellene való hatékony védekezés kidolgozását. A lakossági védekezési lehetőségek többnyire környezetbarátak, ugyanis megfelelő alkalmazásukkal sok esetben kiválthatók a jóval nagyobb környezeti terheléssel járó kémiai eljárások. Ezért a lakossági védekezés erősítése nemcsak járványügyi, hanem környezetvédelmi szempontból is indokolt. Az inváziós csípőszúnyogok nem repülnek messze a fejlődési helyüktől, ezért, ha sikerül a lárvákat a közvetlen környezetünkben hatékonyan visszaszorítani, akkor jó eséllyel a kifejlett szúnyogokból is kevesebb lesz.
💡Tudtad? A legtöbb szúnyog egész életében azon a környéken marad, ahonnan a tojásból kikelt.
Miért nem elég a központi gyérítés?
Hazánkban a szúnyoggyérítés ma elsősorban államilag szervezett központi gyérítési program keretében történik, de az önkormányzatok ettől függetlenül is kérhetnek beavatkozást a megfelelő jogosultsággal és technológiával rendelkező cégektől. Ezek a gyérítési programok többnyire földi kijuttatású kémiai, illetve földi vagy légi úton kivitelezett biológiai módszereket alkalmaznak.
💡Tudtad? A Szúnyogmonitor munkacsoport egy tanulmányában kimutatta, hogy a gépjárműről végzett kémiai szúnyoggyérítés (idegméreg porlasztása) ugyanolyan jól hat az inváziós csípőszúnyogok felnőtt egyedeire mint az őshonos fajokéira, ugyanakkor jelentősen károsítja a repülő rovarok közösségeit is.
A kémiai módszer a kifejlett, repülő szúnyogokat pusztítja el, de a szúnyoglárvákra nincs hatással. Éppen ezért a lárvákból kikelő egyedek néhány napon belül pótolják a populációt. A szervezett vagy megrendelt biológiai beavatkozás pedig azért nem működik ellenük, mert ezek a programok a magánterületeken kívüli, nagyobb víztestekben fejlődő lárvákat célozzák. Ennek következtében az inváziós fajok által preferált tenyészhelyek – a kertekben, teraszokon vagy erkélyeken kialakuló kisebb víztestek – kezeletlenek maradnak. A biológiai irtással csak házról házra járva tudnák a szakemberek az összes vízgyűjtőt kezelni, ami nem kivitelezhető egy központi programban. Egy szervezettebb közösségi összefogással a ház körüli tenyészhelyek megszüntetése vagy kezelése a leghatékonyabb védekezési alternatíva lehet az inváziós csípőszúnyogokkal szemben.
‼️Fontos! A magánterületeken lévő tenyészhelyek megszüntetése és kezelése, azaz a szúnyogok elleni otthoni védekezés mára már elengedhetetlen. A hatékony lakossági beavatkozás eredményesebb lehet a szervezett szúnyoggyérítési programoknál.
Amit bárki megtehet a szúnyogok ellen
A következő praktikák minden csípőszúnyogfaj ellen hatásosak, de különösen fontosak az inváziós fajok elleni védekezésben. Az első védelmi vonal a tenyészhelyek kialakulásának megelőzése. Figyeljünk, hogy ne tudjon sehol összegyűlni az esővíz (pl.: vödörben, kannában, talicskában, gyermekjátékokban, gumiabroncsokban, műanyag hulladékban, takaróponyvák gyűrődéseiben)!
💡Tudtad? A tigrisszúnyognak kánikulában néhány nap is elegendő lehet, hogy kifejlődjön!
Az ereszcsatornákat vagy vízelvezető árkokat is érdemes éppen ezért tisztán tartani. Nem árt a szúnyogok áttelelésére is gondolni, mert több faj a telet úgy vészeli át, hogy a kifejlett példányok fagytól védett helyekre húzódnak. Ezért az ilyen potenciális áttelelésre alkalmas helyiségek (pl. garázs, pince, akna, istálló) nyílászáróit tartsuk zárva vagy védjük szúnyoghálóval az őszi hónapokban!
Ha mégis vizet tartunk valahol a kertben, akkor ezt néhány naponta cseréljük le!
Ne hagyjuk, hogy a virágcserepekben vagy virágalátétekben hosszabb ideig víz álljon! A nagyobb virágvázákat feltölthetjük apró kaviccsal, sóderral vagy homokkal. Ez elnyeli az öntözővizet, így a szúnyoglárvák nem tudnak kifejlődni bennük. Az állatok itatóvizét ne utántöltéssel pótoljuk, hanem pár naponta cseréljük le teljes egészében friss vízre!
👉 TIPP: A felgyülemlett, tápanyagokban gazdag pangó vizet nyugodtan felhasználhatjuk növények öntözésére!
Az esővízgyűjtő hordókat, nagyobb víztároló medencéket fedjük le vagy takarjuk le sűrű hálóval, így megvédve a szaporodni kívánó szúnyogok elől.
Emellett az állandó vízlelőhelyek esetében (a madáritatóktól a kerti tavakig) hasznos, ha a vízfelület folyamatosan mozgásban van. Ez nagyobb kerti tavak esetében vízkeringetőkkel, levegőztető, porlasztó eszközökkel történhet.
👉 TIPP: Ma már kaphatóak napelemmel működő kisebb vízkeringetők is, amelyek elegendő vízmozgást keltenek ahhoz, hogy elriasszák a nőstény szúnyogokat a peterakástól.
Ezekkel a beavatkozásokkal jelentősen csökkenthető a szúnyogok tenyészhelyeinek száma, így a szúnyogok száma is anélkül, hogy nagy mértékben vegyszeres beavatkozásokra kellene támaszkodni.
Ha még mindig sok a szúnyog…
Amennyiben az eddig bemutatott egyszerű praktikák nem nyújtanak elég védelmet, egy további szintet léphetünk. Gazdaboltokban, nagyobb áruházakban vagy esetleg online is beszerezhetők a lakosság által, háztartásokban használható kémiai és biológiai szúnyoglárvairtó szerek, amelyekkel tovább fokozhatjuk a hatékonyságot. Az ilyen kereskedelmi forgalomban lévő készítmények a lárvák fejlődését gátolják, így ezeket közvetlenül a tenyészhelyekre kell kijuttatni. A célzott védekezés szempontjából fontos, hogy a készítményeket a megfelelő időben és a megfelelő időközönként (lásd táblázat) ismételve alkalmazzuk ott, ahol a lárvák fejlődnek, illetve ahol a víztestek rendszeres cseréje nem megoldható (pl. esővízgyűjtő hordó, kerti tó).
‼️Fontos! A felhasználás előtt ismerjük meg a készítmények hatóanyagát, mert az alkalmazási terület és a környezeti mellékhatások tekintetében más és más termék használata javasolt!
Az online rendelésnél különös tekintettel kell lenni arra, hogy ezeknek a szereknek nem biztos, hogy van engedélyük magyarországi használatra. Mivel a hazai kereskedelemben kapható szerek széleskörben elérhetők, nem javasoljuk, hogy bárki saját felelősségre vegyen irtószert webshopokon keresztül, mivel így nem garantálható a veszélyes anyagokra vonatkozó forgalmazási szabályok betartása.
👉 Tipp: A kapható készítmények magyarországi engedélye a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ által gondozott Irtószerek Kereshető Adatbázisában ellenőrizhető.
A rendelkezésre álló szerek hatóanyaguk szerint három fő kategóriába oszthatók.
Bacillus thuringiensis israelensis (BTI) alapú lárvairtók:
Ezek a készítmények többnyire tabletta formájában kerülnek forgalomba, és hatóanyaguk megegyezik a szervezett biológiai gyérítési programokban használt irtószerekével. A BTI egy baktérium, amelynek méreganyagja (toxinja) a vízbe juttatva a szűrögető életmódú szúnyoglárvákra hat.
💡Tudtad? A táplálkozás során a lárvák szervezetébe jutó BTI toxin a bélrendszerben aktiválódik, károsítja a bélfalat, ami a lárva pusztulását okozza.
Környezetvédelmi szempontból előnye, hogy szinte csak a csípőszúnyogokra hat. Ugyanakkor a bakteriális méreganyagra az ártalmatlan árvaszúnyogfajok is érzékenyek. A természetes életközösségekben ezeknek a fajoknak fontos szerepe van, ezért a BTI alkalmazása sem teljesen környezetbarát. Az emberi lakókörnyezetben azonban ezek az esetleges káros hatások háttérbe szorulnak, mert a ház körüli víztestekben általában nem élnek árvaszúnyogok. A BTI viszonylag gyorsan lebomlik, és a kezelt víz öntözésre is felhasználható. A megfelelő körültekintéssel kerti tavakban is használható (lásd táblázat).
💡Tudtad? Az inváziós szúnyogok a kisebb, talajjal nem érintkező víztesteket részesítik előnyben a szaporodás során, így a kerti tavakban inkább más őshonos fajok szaporodnak.
S-metoprén vagy piriproxifen hatóanyagú szerek:
Tabletta vagy permet formában forgalmazott anyagok. Fő hatóanyagaik olyan vegyületek, amelyek a rovarok növekedését szabályozó természetes hormonokhoz hasonlóan működnek, és gátolják a szúnyogok fejlődését. Ez a hatás viszont nemcsak a szúnyogokkal szemben érvényesül, hanem általánosan a legtöbb ízeltlábúval szemben is, így a környezetre gyakorolt mellékhatás jelentős lehet.
‼️Fontos! Az S-metoprénnel vagy piriproxifennel kezelt víz öntözésre nem javasolt, mert károsíthatja a talajban élő, lebontásban fontos szerepet játszó ízeltlábúakat. Hasonló okokból az ilyen termékek és a belőlük származó hulladékok (maradék, kiürült csomagolóanyag) élővízbe és közcsatornába való kijutását is meg kell akadályozni!
Szilikon tartalmú készítmények:
A tabletta vagy gél formában kapható készítményekből kioldódó szilikon vékony filmréteget képez a víz felszínén, így a szúnyoglárvák és -bábok nem tudnak lélegezni és elpusztulnak. A hatás elsősorban a vízfelszínről légző állatokat érinti, például a csípőszúnyogok, egyes árvaszúnyogok, hanyattúszó poloskák és vízibogarak lárváit. Ezért ezek a készítmények kizárólag kisebb, nem természetes vizek kezelésére ajánlottak.
💡Tudtad? A szilikon biológiailag lassan bomlik, de hidrolízis és UV-hatás révén inert szilícium-dioxidra és szerves melléktermékekre esik szét, ezért célzott, kis felületű alkalmazás esetén viszonylag környezetbarát.
👉 Tipp: A szilikonnal kezelt víz locsolásra használható.
‼️Fontos! Ne önts benzint vagy olajat a vízfelszínre a szúnyoglárvák légzésének megakadályozása érdekében!
Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük a kiskereskedelemben kapható, csípőszúnyogok ellen bevethető lárvairtó készítményeket, és javaslatokat is tettünk felhasználásukra. A táblázatban nem soroltuk fel azokat webshopon beszerezhető készítményeket, melyeknek nincs magyarországi engedélyük, hiszen ezek használatát nem javasoljuk. A táblázat továbbá csak azokat a termékeket sorolja fel, melyek szabadon forgalmazhatók. A kizárólag szakképzett személyek által használható termékeket nem tüntettük fel.
A Szúnyogmonitor csoportosítása és ajánlása az egyes, kiskereskedelemben kapható, csípőszúnyogok ellen bevethető lárvairtó készítményekről (jelen tájékoztató megírásának időpontjában).
*‼️Fontos! A Szúnyogmonitor javaslata nem feltétlenül egyezik a készítmények használati utasításban feltüntetett javaslatokkal. Ennek oka, hogy ajánlásaink kialakításakor figyelembe vettük a fizikai védekezéssel való kiegészítési lehetőségeket és a környezeti mellékhatásokat. Pl. az eredeti útmutatók szerint a készítmények legtöbbje alkalmazható kisebb felületű pangó vizek (kültéri vödrök, vázák, virágtartók) kezelésére, de mi ezt nem javasoljuk, mert e területek sokkal hatékonyabban kezelhetők fizikai módszerekkel (víztestek cseréje). Továbbá nem javasoljuk az S-metoprén és piriproxifen hatóanyagú szerek alkalmazását az öntözésre használt vizek kezelésére. Ugyanakkor a használati gyakoriság és a kockázatcsökkentő intézkedések tekintetében a használati utasítás a mérvadó, ezek a tényezők az engedélyezés során elvégzett kockázatbecslés eredményeiből fakadnak. Jelen javaslat a vegyszerhasználat csökkentése érdekében született, és a felelősségteljes, környezetbarát védekezésre vonatkozik, semmiképpen nem célja a használati utasítás felülírása.
Biológiai védekezés vegyszerek nélkül
A biológiai védekezés egy magasabb szintje, amikor elősegítjük a csípőszúnyogokkal táplálkozó természetes ragadozó fajok megtelepedését a kertünkben. Kerti kistavakba telepíthetünk lárvákkal táplálkozó halakat, de ha sikerül egy természetközeli, fajgazdag ökoszisztémát gondoznunk a tóban, akkor előbb-utóbb maguktól is megjelennek a megfelelő fogyasztói közösségek (pl. szitakötő- és bogárlárvák, kétéltűek). Ha madár- vagy denevérodúkat, békavárat helyezünk ki a kertünkben, vagy biztosítjuk a fecskék fészkelési feltételeit, akkor a kifejlett szúnyogok ragadozóit is támogatjuk, így segítségükkel kontroll alatt tudjuk tartani a csípőszúnyogok számát a környezetünkben.
A lakossági védekezés akkor a leghatékonyabb, ha a különböző védekezési módszereket egymás után, észszerű sorrendben, körültekintően alkalmazzuk. Kezdjük az egyszerűbb és tartósabb megoldásoktól és haladjuk a rendszeres vízkezelés irányába. A vegyszeres módszereket akkor vegyük igénybe, ha az okvetlenül szükséges, és azok közül is azt válasszuk, amely legjobban illeszkedik az élőhelyhez, figyelembe véve a környezeti terhelést is. Ebbe a folyamatba beletartozik az is, hogy szomszédjainkat, ismerőseinket is tájékoztatjuk az otthoni védekezésfontosságáról és módszereiről. Így egy közösségi összefogás révén akár községi szinten is jelentős eredményeket érhetünk el az inváziós csípőszúnyogok elleni védekezésben.
(fotó: Pap Péter László)
Miért nem elég a központi gyérítés?
Hazánkban a szúnyoggyérítés ma elsősorban államilag szervezett központi gyérítési program keretében történik, de az önkormányzatok ettől függetlenül is kérhetnek beavatkozást a megfelelő jogosultsággal és technológiával rendelkező cégektől. Ezek a gyérítési programok többnyire földi kijuttatású kémiai, illetve földi vagy légi úton kivitelezett biológiai módszereket alkalmaznak.
💡Tudtad? A Szúnyogmonitor munkacsoport egy tanulmányában kimutatta, hogy a gépjárműről végzett kémiai szúnyoggyérítés (idegméreg porlasztása) ugyanolyan jól hat az inváziós csípőszúnyogok felnőtt egyedeire mint az őshonos fajokéira, ugyanakkor jelentősen károsítja a repülő rovarok közösségeit is.
A kémiai módszer a kifejlett, repülő szúnyogokat pusztítja el, de a szúnyoglárvákra nincs hatással. Éppen ezért a lárvákból kikelő egyedek néhány napon belül pótolják a populációt. A szervezett vagy megrendelt biológiai beavatkozás pedig azért nem működik ellenük, mert ezek a programok a magánterületeken kívüli, nagyobb víztestekben fejlődő lárvákat célozzák. Ennek következtében az inváziós fajok által preferált tenyészhelyek – a kertekben, teraszokon vagy erkélyeken kialakuló kisebb víztestek – kezeletlenek maradnak. A biológiai irtással csak házról házra járva tudnák a szakemberek az összes vízgyűjtőt kezelni, ami nem kivitelezhető egy központi programban. Egy szervezettebb közösségi összefogással a ház körüli tenyészhelyek megszüntetése vagy kezelése a leghatékonyabb védekezési alternatíva lehet az inváziós csípőszúnyogokkal szemben.
‼️Fontos! A magánterületeken lévő tenyészhelyek megszüntetése és kezelése, azaz a szúnyogok elleni otthoni védekezés mára már elengedhetetlen. A hatékony lakossági beavatkozás eredményesebb lehet a szervezett szúnyoggyérítési programoknál.