Mennyire hatékony a kémiai szúnyoggyérítés, és mi történik közben a többi repülő rovarral? Ezt vizsgálta a Szúnyogmonitor munkacsoport elsőként hazai, kontrollált terepi kísérletben.
Magyarországon a csípőszúnyogok elleni védekezés egyik leggyakrabban alkalmazott módszere a földi ULV-s (ultra low volume) kémiai gyérítés. A kezelés során apró cseppekben juttatják ki a rovarölő szert, amely nemcsak a szúnyogokkal találkozhat. A kutatás arra kereste a választ, hogy a gyérítés a gyakorlatban mennyire csökkenti a szúnyogok számát, és milyen hatással van más repülő rovarokra.
A szúnyogok száma átlagosan 47 százalékkal csökkent
A kezelt területeken a gyérítés után átlagosan 47 százalékkal kevesebb csípőszúnyogot találtak. Ez a hatás ugyanakkor jelentősen különbözött az egyes helyszíneken: volt, ahol nagyobb fokú egyedszámcsökkenést tapasztaltunk, máshol pedig alig volt érzékelhető változás. A hatékonyságot többek között a kiinduló szúnyogszám és a szélviszonyok is befolyásolta.
Az inváziós fajok egyedeinek száma is ugyanúgy lecsökkent
A vizsgálat az inváziós fajokra is kiterjedt. Az eredmények alapján az olyan fajok, mint az ázsiai tigrisszúnyog és a koreai szúnyog, rövid távon hasonlóan reagáltak a kezelésre, mint az őshonos csípőszúnyogok. Ez azért fontos, mert a korábbi hiedelmekkel ellentétben bebizonyosodott, hogy a központilag szervezett földi ULV kezelésre az inváziós fajok is érzékenyek.
De nem csak a szúnyogokból lett kevesebb
A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a kémiai gyérítés hatása nem áll meg a szúnyogoknál. A kezelés után jelentősen csökkent más repülő rovarok egyedszáma is. Különösen a szúnyogokhoz hasonló méretű, kisebb és közepes testű rovarok voltak érintettek. A vizsgált beporzók – köztük a méhek, lepkék és zengőlegyek – egyedszáma szintén jelentősen lecsökkent.
Ez azért fontos, mert egy kémiai kezelés hatását nem érdemes kizárólag abból megítélni, hogy hány szúnyog pusztul el. A környezetben számos más rovar is jelen van, amelyeknek fontos szerepük van az ökoszisztémák működésében.
Mit jelent mindez?
A kutatás nem azt mondja, hogy nincs szükség a csípőszúnyogok elleni védekezésre. Azt mutatja meg, hogy a jelenleg alkalmazott kémiai gyérítésnek van mérhető szúnyogcsökkentő hatása, ugyanakkor ennek ökológiai ára is van.
Ezért különösen fontos, hogy a szúnyogok elleni védekezésben minél nagyobb szerepet kapjanak a célzottabb és környezetkímélőbb megoldások: például a tenyészőhelyek megszüntetése, a biológiai védekezés és az olyan beavatkozások, amelyek valóban a problémát okozó szúnyogokat célozzák.
A Szúnyogmonitornál azért tartjuk fontosnak ezeknek az eredményeknek a bemutatását, mert a szúnyogokkal kapcsolatos döntésekhez nemcsak arra van szükség, hogy tudjuk, hol és milyen szúnyogok élnek, hanem arra is, hogy pontosan értsük a különböző védekezési módszerek hatásait.
A kutatás részletes eredményei a megjelenés előtt álló tudományos publikációban olvashatók.