Skip to main content
Bőr- és szívférgesség

BŐR- ÉS SZÍVFÉRGESSÉG

ELTERJEDÉSE

A szív- és bőrférgesség általánosan elterjed a szubtrópusi országokban, viszont egyre gyakrabban jelennek meg Európában is. Főként a kontinens déli részén gyakori, azonban egyre több jelentés érkezik az északibb országokból. Hazánkban a Dirofilaria repens okozta bőrférgesség évtizedek óta ismert. A Dirofilaria immitis első megfigyelése az elmúlt évtizedben történt Magyarországon. A két Dirofilaria-faj okozta parazitózisok esetszámainak a növekedésében a klímaváltozás játszik szerepet

MEGBETEGÍTETT GAZDAFAJOK

A Dirofilaria-fajok fejlődési ciklusához nélkülözhetetlenek a vektor csípőszúnyogok, amelyek kutyákat, vadon élő ragadozó állatokat, de ritkán embert is fertőzhetnek. Számos másik emlős faj fogékony a fertőzésre, például a macska, medve, aranysakál, menyét, görény és rágcsálók. Bőrférgességgel a húsevők, főként a kutyák tünetmentesen is fertőződhetnek, ugyanakkor az embereknél szembetegségek esetében állapítják meg. Hazai adatok alapján 2006 és 2009 között 563 kutyánál észleltek bőrférgességet. Szívférgességet itthon fertőződött kutyában először 2007-ben mutattak ki. Az ezt követő időszakban egyre több kutyában állapítottak meg Dirofilaria immitis okozta szívférgességet.

TERJEDÉSE, VEKTORAI

A fertőzés csípőszúnyog közvetítésével terjed, közel hetven csípőszúnyog faj potenciálisan képes terjeszteni. Hazánkban eddig a Culex pipiens, Aedes vexans és Anopheles maculipennis fajokból igazoltak Dirofilaria-fajokat.

TÜNETEI

Dirofilaria immitis megfertőződést követően 2-3 hónap után jelentkeznek a tünetek. A lárvák a tüdő elérésével, léziókat okozhatnak. A tünetek között szerepelhet a köhögés és mellkasi fájdalom, láz. Megtámadhatja a tüdőn kívül a szemet, a heréket, az agyat vagy a melleket. Kutyákban évekig tünetmentes lehet; azonban a legtöbb esetben a következő tünetek jellemzik: allergiás reakciók, láz, magas vérnyomás, a jobb szívfél nem megfelelő vérellátása, vérszegénység, az elhalt férgek embóliát vagy akár szepszist is okozhatnak, szívelégtelenség, érelzáródás okozta máj- és vesegyulladás. Macskákban főként a tüdőt érinti a megbetegedés. Emberben sok esetben a Dirofilaria repens jelenléte teljesen tünetmentes, ha mégis megnyilvánul, akkor a parazita helyi duzzanatokat, bőr alatti csomókat okoz. Felléphet krónikus köhögés, nehézlégzés, fáradékonyság, gyengeség, étvágytalanság, súlycsökkenés, láz, a fertőzött terület gennyesedése, ekcéma, ödéma. Hazánkban 2001-2018 között 118 Dirofilaria repens okozta emberi esetet jelentettek, ezek nagy része bőr alatti kötőszövetet, szemet, ritkábban nyirokcsomót és tüdőt érintett. Házikedvencek esetében (kutyák és macskák) az adott területen allergia, viszketés-, és szőrhullás jelentkezik.

KEZELÉS, MEGELŐZÉS

Főképpen a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt. Gyógyszeres kezelések segítenek a férgek elpusztításában, de komoly veszélyekkel járhat, mivel az elpusztult és elsodródott férgek kutyában tüdőembóliát és azonnali halált okozhatnak. Bizonyos esetekben a kifejlett férgeket sebészeti úton távolítják el. Védőoltás nem létezik.